2. Összetett részecskék
    atommagok; magerõ (pionok szerepe); radioaktivitás (alfa-, béta-, gamma-bomlás);
    hidrogén-atom - müónium - pozitrónium összehasonlítása

 3. Fizikai mennyiségek csoportosítása
    skalár,vektor; forgatási ill. tükrözési tulajdonságok, algebrai mûveletek;
    fizikai példák (pl paritássértés)

 4. Anyagi pont kinematikája I.
    hely, sebesség, gyorsulás; a differenciál- és integrálszámítás szerepe a mozgások leírásánál;
    egyszerû példák: állandó gyorsulású mozgás, körmozgás

 5. Anyagi pont kinematikája II.
    koordinátarendszerek, koordináta-transzformációk: derékszögû-, hengeres- és gömbi koordináták; a sebesség illetve gyorsulás pályához viszonyított komponensekre bontása

 6. Anyagi pont dinamikája I.
    Newton-axiómák, tömegpont, tehetetlenség, erõ, impulzus, inerciarendszerek

 7. Anyagi pont dinamikája II.
    az erõ munkája, konzervatív erõ, helyzeti energia, mozgási energia; a mozgásegyenlet mint differenciálegyenlet, a Newton-egyenlet numerikus megoldása általános esetben

 8. Mozgás homogén nehézségi erõ hatására
    szabadesés ill. ferde hajítás súrlódás nélkül  ill. súrlódással (sebességgel- ill. sebesség négyzetével arányos közegellenállás)

 9. Körmozgás
    a körmozgás kinematikai illetve dinamikai leírása, jellemzõi

10. Harmonikus oszcillátor I.
    a harmonikus rezgõmozgás feltétele, fizikai példák; a harmonikus rezgõmozgás jellemzõi; csillapítás hatása;
    valós- illetve komplex leírásmód; a harmonikus oszcillátor mozgási és helyzeti energiája

11. Harmonikus oszcillátor II.
    gerjesztett harmonikus oszcillátor, tranziens jelenségek, rezonancia, energiaviszonyok, RLC-áramkör, jósági tényezõ;
    Fourier-analízis, tûimpulzus (Dirac-delta) : jelentõségük a spektroszkópiában

12. Gravitáció
    gravitációs erõ, gravitációs potenciál, homogén gömbhéj gravitációs hatása; súly - súlytalanság

13. Kepler-probléma
    centrális erõ, impulzusmomentum, effektív potenciál, kötött állapot, bolygómozgás, Kepler-törvények

14. Kéttestprobléma, ütközések
    tömegközéppont, redukált tömeg; rugalmas ütközés, rugalmatlan ütközés, speciális példák

15. Pontrendszerek mechanikája I.
    tömegközéppont, impulzustétel, impulzusmomentum-tétel, munkatétel, konzervatív erõk,
    megmaradási törvények; lendület, perdület, energia fölbontása a tömegközépponthoz illetve a többi szabadsági fokhoz tartozó komponensekre

A tételcímek alá írt szavak csupán segítséget szeretnének nyújtani, de ez nem azt jelenti, hogy kizárólag azokat a fogalmakat kell tudni!

A felkészüléshez segítséget nyújthat például a következõ ajánlott irodalom (természetesen  ezekbõl a megfelelõ részek):
        Budó Ágoston: Kisérleti Fizika I. és II.
        Budó Ágoston: Mechanika
        R.P. Feynman: Mai fizika (sorozat)
        Kiss Dezsõ, Horváth Ákos, Kiss Ádám: Kísérleti atomfizika
 

A vizsgák idõpontjai: január 20 (10 fõ),  21 (11 fõ), 22 (11 fõ), 23 (5 fõ), 27 (15 fõ), 28 (14 fõ), 29 (14 fõ), 30 (14 fõ), és 31 (14 fõ).
Hely: 3.67 (régi számozás szerint 3.92) terem a Biológiai Fizika Tanszék szintjén, a lift mellett, a Dunával átellenes oldalon - kivéve január 20, amikor az írásbeli a 6.54 teremben lesz.
A vizsgák reggel 8.15-kor írásbeli feladatokkal kezdõdnek. Az jöhet szóbelizni, aki ezen egy minimális eredményt elér. A szóbelin mindenki két tételt húz.
 

Budapest, 2002. január 14.                                                 Kürti Jenõ