FIZIKA TÉTELEK

I. VEGYÉSZEK

2003. tavaszi félév


1. Részecskék szóródása
    térszög, differenciális- és teljes szórási hatáskeresztmetszet, szóródás merev gömbön, Rutherford-szórás

2. Gyorsuló koordinátarendszerek
    tehetetlenségi (fiktív) erõk, példák, mozgások a Földön, árapály jelenség, súlyos tömeg - tehetetlen tömeg, Eötvös-inga

3. Viriáltétel + pontrendszerek szabadsági fokairól
    homogén k-adrendû fv-ek, Euler-tétel, viriáltétel, spec. esetek (k=2, k=-1), viriáltétel a kémiában;

4. Merev testek kinematikája
    haladó és forgó mozgás, egy pontban rögzített merev test, forgatási operátor, szögsebesség vektor, merev test lendülete, perdülete, mozgási energiája; merev test - deformálható test - folyadék - gáz összehasonlítása a belsõ energia szempontjából

5. Tehetetlenségi nyomaték
    tenzor - mátrix, tehetetlenségi ellipszoid, Poinsot-szerkesztés, sajátvektor - sajátérték, mátrix diagonalizálása, fõtengelyek

6. Merev testek dinamikája
    szabad forgás, forgások stabilizáló hatása, pörgettyû, precesszió, giromágnesség, Larmor-precesszió (NMR, ESR)

7. Rezgések összetevése
    egyirányú rezgések összetevése, erõsítés - gyengítés, lebegés, moduláció, merõleges rezgések összetevése, Lissajous-görbék

8. Csatolt rezgések
    spec. eset: 2 harmonikus rezgés összecsatolása, normálrezgések, 2x2-es szimmetrikus mátrix diagonalizálása, gyenge csatolás - erõs csatolás, normálkoordináták általános esetben, példák (csatolt rugók, csatolt ingák, molekulák)

9. Deformálható testek sztatikája
    alakváltozások leírása, elmozdulás-mezõ, deformációs (nyúlási) tenzor, homogén deformációk, erõviszonyok testek deformációjánál, feszültségi tenzor, Hooke-törvény,     rugalmas állandók (anizotróp-, izotróp közeg), egyszerû példák (nyújtás, nyírás ...), rugalmas energia

10. Rugalmas deformációk dinamikája
    a mozgásegyenlet általában illetve izotróp közegre, 3D hullámegyenlet levezetése izotróp közegre;
    kiegészítés: különféle elsõ és második parciális deriváltak (grad, div, rot, Laplace   - azonosságok)

11. Hullámmozgás
    hullámegyenlet 1 illetve 3 dimenzióban, a hullámegyenlet általános megoldása Euler illetve Bernoulli szerint, harmonikus hullámok, síkhullám valós illetve komplex leírása,
    síkhullám jellemzõi (frekvencia, hullámszám, sebesség, ... stb), longitudinális - transzverzális hullám, interferencia, haladó hullám - állóhullám,
    hullámcsomag, fázissebesség, csoportsebesség, példák hullámmozgásra

12-13 (összevonva)
--Képlékeny alakváltozások, Kristályos anyag deformációja

    rugalmas - rugalmatlan deformáció, nyújtási diagram, hiszterézis, éldiszlokáció, csavardiszlokáció
--Diffúzió
    diffúziós egyenlet és az azzal leírható folyamatok, kontinuitási egyenlet + gradiens "hajtóerõ" szerepe, példák, a matematikai megoldás fõ jellemzõi

14. Folyadékok/gázok sztatikája
    erõviszonyok nyugvó folyadékokban ill. gázokban, Pascal tv-e, hidrosztatikai nyomás, felhajtóerõ, barometrikus magasságformula, kis illetve nagy nyomások elõállítása és mérése,     vákuumtechnikai alapok

15. Áramlástani alapfogalmak
    sebességtér, áramvonalak, örvényvonalak, áramlások csoportosítása (stacionárius - idõben változó, lamináris - turbulens, ...);
    fluxus, cirkuláció, integrál-átalakító tételek: Gauss-tétel, Stokes-tétel

16. Folyadékok/gázok dinamikája I
    viszkozitás (belsõ súrlódás), newtoni - nemnewtoni folyadékok, Navier-Stokes egyenlet, állapotegyenlet, kontinuitási egyenlet

17. Folyadékok/gázok dinamikája II
    Bernoulli-egyenlet; parabolikus sebességprofil, Hagen-Poiseuille féle  (kiömlési) képlet, Stokes féle (ellenállási) képlet, Helmholtz-féle örvénytételek, példák az említettek alkalmazására

18. Folyadékok/gázok dinamikája III
    áramlások hasonlósága, Reynolds-szám, áramlások stabilitása, henger körüli áramlás, Couette-áramlás (Taylor-instabilitás),
    nemlineáris diffegyenletekkel leírható folyamatok néhány általános jellemzõje,

19. Elektrosztatika vákuumban
    elektromos töltés, Coulomb-törvény, elektromos mezõ, erõvonalak, fluxus, Gauss-törvény, cirkuláció, potenciál, töltött gömbhéj, henger illetve síklemez elektromos tere,     fémek elektrosztatikus mezõben, síkkondenzátor

20. Magnetosztatika vákuumban
    mozgó töltésre ható erõ, áramvezetõk között ható erõ, egyenes vezetõ tere, Biot-Savart törvény, fluxus, cirkuláció, Amper-féle gerjesztési törvény, tekercs

21. Elektromos- illetve mágneses multipólusok
    elektromos dipólus, kvadrupólus, ..., multipólus saját elektromos tere illetve kölcsönhatása külsõ elektromos térrel,
    áramhurok saját mágneses tere illetve kölcsönhatása külsõ mágneses térrel, elektromos illetve mágneses dipólus összehasonlítása

22. Idõben változó mágneses és elektromos mezõ
    mozgási indukció, nyugalmi indukció, Faraday-tv, önindukció, Lenz-törvény, örvényáramok, transzformátor, generátorok, motorok, "eltolási áram"

23. Maxwell egyenletek, elektromágneses hullámok, a fény
    Maxwell-egyenletek vákuumban ill. homogén közegben: integrális alak, differenciális alak, skalár- és vektorpotenciál, töltésmegmaradás,
    megoldás töltés- és árammentes térben: elektromágneses hullámok;  Fourier-felbontás, frekvencia, hullámszám, a fény polarizációja,
    fénysebesség vákuumban ill. homogén közegben, törésmutató, az elektromágneses hullámok spektruma
    elektromos és mágneses  egységek az SI-rendszerben
 

A tételcímek alá írt szavak csupán támpontot szeretnének nyújtani, de ez nem azt jelenti, hogy kizárólag azokat a fogalmakat kell tudni!

A felkészüléshez segítséget nyújthat például a következõ ajánlott irodalom:
        Budó Ágoston: Kisérleti Fizika I. és II.
        Budó Ágoston: Mechanika
        Holics László: Fizika
        SH Atlasz - Fizika
        R.P. Feynman: Mai fizika (sorozat)

Jó felkészülést!

A vizsgák idõpontja és helye megtalálható az ETR honlapon !!!         (etr.elte.hu)
A vizsgák reggel 8.15-kor írásbeli feladatokkal kezdõdnek. Az jöhet szóbelizni, aki ezen egy minimális eredményt elér. A szóbelin mindenki két tételt húz.
 

Budapest, 2003. május 29.                             Kürti Jenõ