1. Ütközések
tömegpontok ütközése, összetett testek ütközése,
rugalmas ütközés, rugalmatlan ütközés,
speciális példák
2. Részecskék szóródása
térszög, differenciális- és
teljes szórási hatáskeresztmetszet, szóródás
merev gömbön, Rutherford-szórás
3. Viriáltétel + pontrendszerek szabadsági
fokairól
homogén k-adrendű fv-ek, Euler-tétel,
viriáltétel, spec. esetek (k=2, k=-1), viriáltétel
a kémiában;
merev test - deformálható test - folyadék
- gáz összehasonlítása a belső energia
szempontjából
4. Gyorsuló koordinátarendszerek
tehetetlenségi (fiktív) erők,
példák
(Coriolis erő demonstrálása), mozgások a Földön, árapály
jelenség, súlyos tömeg - tehetetlen tömeg, Eötvös-inga
5. Merev testek kinematikája
haladó és forgó mozgás,
egy pontban rögzített merev test, forgatási operátor,
szögsebesség vektor, merev test lendülete, perdülete,
mozgási energiája;
6. Tehetetlenségi nyomaték
tenzor - mátrix, tehetetlenségi ellipszoid,
Poinsot-szerkesztés, sajátvektor - sajátérték,
mátrix diagonalizálása, főtengelyek
7. Merev testek dinamikája
szabad forgás, forgások stabilizáló
hatása, pörgettyű, precesszió, giromágnesség,
Larmor-precesszió (NMR, ESR)
8. Rezgések összetevése
egyirányú rezgések összetevése,
erősítés - gyengítés, lebegés,
moduláció, merőleges rezgések összetevése,
Lissajous-görbék
9. Csatolt rezgések
spec. eset: 2 harmonikus rezgés összecsatolása,
normálrezgések, 2x2-es szimmetrikus mátrix diagonalizálása,
gyenge csatolás - erős csatolás, normálkoordináták
általános esetben,
példák (csatolt rugók, csatolt ingák, molekulák)
10. Deformálható testek sztatikája
alakváltozások leírása,
elmozdulás-mező, deformációs (nyúlási)
tenzor, homogén deformációk, erőviszonyok testek
deformációjánál, feszültségi tenzor,
Hooke-törvény,
rugalmas állandók (anizotróp-,
izotróp közeg), egyszerű példák (nyújtás,
nyírás ...), rugalmas energia
11a-b (összevonva)
--Képlékeny alakváltozások, Kristályos anyag deformációja
rugalmas - rugalmatlan deformáció,
nyújtási diagram, hiszterézis, éldiszlokáció, csavardiszlokáció
-- Rugalmas deformációk dinamikája
a mozgásegyenlet általában
illetve izotróp közegre, 3D hullámegyenlet levezetése
izotróp közegre;
kiegészítés: különféle
első és második parciális deriváltak
(grad, div, rot, Laplace - azonosságok)
12. Hullámmozgás
hullámegyenlet 1 illetve 3 dimenzióban,
a hullámegyenlet általános megoldása Euler
illetve Bernoulli szerint, harmonikus hullámok, síkhullám
valós illetve komplex leírása,
síkhullám jellemzői (frekvencia,
hullámszám, sebesség, ... stb), longitudinális
- transzverzális hullám, interferencia, haladó hullám
- állóhullám,
hullámcsomag, fázissebesség,
csoportsebesség, példák hullámmozgásra
13a-b (összevonva)
--Diffúzió
diffúziós egyenlet és az azzal
leírható folyamatok, kontinuitási egyenlet + gradiens
"hajtóerő" szerepe, példák, a matematikai megoldás
fő jellemzői
--Folyadékok/gázok sztatikája
erőviszonyok nyugvó folyadékokban
ill. gázokban, Pascal tv-e, hidrosztatikai nyomás, felhajtóerő,
barometrikus magasságformula, kis illetve nagy nyomások
előállítása és mérése,
vákuumtechnikai alapok
14. Áramlástani alapfogalmak
sebességtér, áramvonalak, örvényvonalak,
áramlások csoportosítása (stacionárius
- időben változó, lamináris - turbulens, ...);
fluxus, cirkuláció, integrál-átalakító
tételek: Gauss-tétel, Stokes-tétel
15. Folyadékok/gázok dinamikája I
viszkozitás (belső súrlódás),
newtoni - nemnewtoni folyadékok, Navier-Stokes egyenlet, állapotegyenlet,
kontinuitási egyenlet
16. Folyadékok/gázok dinamikája II
Bernoulli-egyenlet; parabolikus sebességprofil,
Hagen-Poiseuille féle (kiömlési) képlet,
Stokes féle (ellenállási) képlet, Helmholtz-féle
örvénytételek, példák az említettek alkalmazására;
áramlások hasonlósága, Reynolds-szám, áramlások stabilitása,
nemlineáris diffegyenletekkel leírható folyamatok néhány általános jellemzője
17. Elektrosztatika vákuumban
elektromos töltés, Coulomb-törvény,
elektromos mező, erővonalak, fluxus, Gauss-törvény,
cirkuláció, potenciál, töltött gömbhéj,
henger illetve síklemez elektromos tere,
fémek elektrosztatikus mezőben, síkkondenzátor
18. Magnetosztatika vákuumban
mozgó töltésre ható erő,
áramvezetők között ható erő, egyenes
vezető tere, Biot-Savart törvény, fluxus, cirkuláció,
Amper-féle gerjesztési törvény, tekercs
19. Elektromos- illetve mágneses multipólusok
elektromos dipólus, kvadrupólus, ...,
multipólus saját elektromos tere illetve kölcsönhatása
külső elektromos térrel,
áramhurok saját mágneses tere
illetve kölcsönhatása külső mágneses
térrel, elektromos illetve mágneses dipólus összehasonlítása
20. Időben változó mágneses és
elektromos mező
mozgási indukció, nyugalmi indukció,
Faraday-tv, önindukció, Lenz-törvény, örvényáramok,
transzformátor, generátorok, motorok, "eltolási áram"
21. Maxwell egyenletek, elektromágneses hullámok, a fény
Maxwell-egyenletek vákuumban ill. homogén
közegben: integrális alak, differenciális alak, skalár-
és vektorpotenciál, töltésmegmaradás,
megoldás töltés- és árammentes
térben: elektromágneses hullámok;
Fourier-felbontás, frekvencia, hullámszám, a fény
polarizációja,
fénysebesség vákuumban ill. homogén
közegben, törésmutató, az elektromágneses hullámok
spektruma
elektromos és mágneses egységek
az SI-rendszerben
A tételcímek alá írt szavak csupán támpontot szeretnének nyújtani, de ez nem azt jelenti, hogy kizárólag azokat a fogalmakat kell tudni!
A felkészüléshez segítséget nyújthat például a következő
ajánlott irodalom (természetesen ezekből a megfelelő részek):
Budó Ágoston:
Kisérleti Fizika I. és II. (régi)
Az előzőhöz hasonló, de újabb könyv: A fizika alapjai,
Szerk.: Erostyák János és Litz József, Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 2002
Budó Ágoston:
Mechanika (elméleti)
SH Atlasz - Fizika
R.P. Feynman: Mai fizika
(sorozat) (általában véve elsősorban ezt ajánlom)
Jó felkészülést!
A vizsgák időpontja és helye megtalálható majd az ETR honlapon !!!
(etr.elte.hu)
A vizsgák reggel írásbeli feladatokkal
kezdődnek. Az jöhet szóbelizni, aki ezen egy
minimális eredményt elér. A szóbelin mindenki két tételt
húz.
Budapest, 2004. május 19. Kürti Jenő