FIZIKA TÉTELEK (végleges)

I. VEGYÉSZEK

2005. tavaszi félév


1. Ütközések
    tömegpontok ütközése, összetett testek ütközése, rugalmas ütközés, rugalmatlan ütközés, speciális példák

2. Részecskék szóródása
    térszög, differenciális- és teljes szórási hatáskeresztmetszet, szóródás merev gömbön, Rutherford-szórás

3. Viriáltétel
    homogén k-adrendű fv-ek, Euler-tétel, viriáltétel, spec. esetek (k=2, k=-1), viriáltétel a kémiában

4. A Föld mint gyorsuló koordinátarendszer
    árapály jelenség; súlyos tömeg - tehetetlen tömeg, Eötvös-inga, (az általános relativitáselmélet alapgondolata)

5. Merev testek kinematikája
    haladó és forgó mozgás, egy pontban rögzített merev test, forgatási operátor, szögsebesség vektor, merev test lendülete, perdülete, mozgási energiája;

6. Tehetetlenségi nyomaték
    tenzor - mátrix, tehetetlenségi ellipszoid, Poinsot-szerkesztés, sajátvektor - sajátérték, mátrix diagonalizálása, főtengelyek

7. Merev testek dinamikája
    szabad forgás, forgások stabilizáló hatása, pörgettyű, precesszió, giromágnesség, Larmor-precesszió (NMR, ESR)

8. Rezgések összetevése
    egyirányú rezgések összetevése, erősítés - gyengítés, lebegés, moduláció, merőleges rezgések összetevése, Lissajous-görbék

9. Csatolt rezgések
    spec. eset: 2 harmonikus rezgés összecsatolása, normálrezgések, 2x2-es szimmetrikus mátrix diagonalizálása, gyenge csatolás - erős csatolás, normálkoordináták általános esetben, példák (csatolt rugók, csatolt ingák, molekulák)

10. Deformálható testek sztatikája (rugalmas - rugalmatlan, összevonva)
    alakváltozások leírása, elmozdulás-mező, deformációs (nyúlási) tenzor, homogén deformációk, erőviszonyok testek deformációjánál, feszültségi tenzor, Hooke-törvény,     rugalmas állandók (anizotróp-, izotróp közeg), egyszerű példák (nyújtás, nyírás ...), rugalmas energia;     Képlékeny alakváltozások, Kristályos anyag deformációja: rugalmas - rugalmatlan deformáció, nyújtási diagram, hiszterézis, éldiszlokáció, csavardiszlokáció

11. Rugalmas deformációk dinamikája
    a mozgásegyenlet általában illetve izotróp közegre, 3D hullámegyenlet levezetése izotróp közegre;
    kiegészítés: különféle első és második parciális deriváltak (grad, div, rot, Laplace   - azonosságok)

12. Hullámmozgás
    hullámegyenlet 1 illetve 3 dimenzióban, a hullámegyenlet általános megoldása Euler illetve Bernoulli szerint, harmonikus hullámok, síkhullám valós illetve komplex leírása; síkhullám jellemzői (frekvencia, hullámszám, sebesség, ... stb), longitudinális - transzverzális hullám, interferencia, haladó hullám - állóhullám; hullámcsomag, fázissebesség, csoportsebesség, példák hullámmozgásra

13a-b (összevonva)
--Diffúzió

    diffúziós egyenlet és az azzal leírható folyamatok, kontinuitási egyenlet + gradiens "hajtóerő" szerepe, példák, a matematikai megoldás fő jellemzői
--Folyadékok/gázok sztatikája
    erőviszonyok nyugvó folyadékokban ill. gázokban, Pascal tv-e, hidrosztatikai nyomás, felhajtóerő, barometrikus magasságformula, kis illetve nagy nyomások előállítása és mérése,     vákuumtechnikai alapok

14. Áramlástani alapfogalmak
    sebességtér, áramvonalak, örvényvonalak, áramlások csoportosítása (stacionárius - időben változó, lamináris - turbulens, ...);
    fluxus, cirkuláció, integrál-átalakító tételek: Gauss-tétel, Stokes-tétel

15. Folyadékok/gázok dinamikája I
    viszkozitás (belső súrlódás), newtoni - nemnewtoni folyadékok, Navier-Stokes egyenlet, állapotegyenlet, kontinuitási egyenlet; Bernoulli-egyenlet

16. Folyadékok/gázok dinamikája II
    parabolikus sebességprofil, Hagen-Poiseuille féle  (kiömlési) képlet, Stokes féle (ellenállási) képlet, Helmholtz-féle örvénytételek, példák az említettek alkalmazására; áramlások hasonlósága, dimenzióanalízis, Reynolds-szám, áramlások stabilitása, nemlineáris diffegyenletekkel leírható folyamatok néhány általános jellemzője; Doppler-effektus, Mach-szám

17. Elektrosztatika vákuumban
    elektromos töltés, Coulomb-törvény, elektromos mező, erővonalak, fluxus, Gauss-törvény, cirkuláció, potenciál, töltött gömbhéj, henger illetve síklemez elektromos tere,     fémek elektrosztatikus mezőben, síkkondenzátor

18. Magnetosztatika vákuumban
    mozgó töltésre ható erő, áramvezetők között ható erő, egyenes vezető tere, Biot-Savart törvény, fluxus, cirkuláció, Amper-féle gerjesztési törvény, tekercs

19. Elektromos- illetve mágneses multipólusok
    elektromos dipólus, kvadrupólus, ..., multipólus saját elektromos tere illetve kölcsönhatása külső elektromos térrel,
    áramhurok saját mágneses tere illetve kölcsönhatása külső mágneses térrel, elektromos illetve mágneses dipólus összehasonlítása

20. Időben változó mágneses és elektromos mező
    mozgási indukció, nyugalmi indukció, Faraday-tv, önindukció, Lenz-törvény, örvényáramok, transzformátor, generátorok, motorok, "eltolási áram"

21. Maxwell egyenletek, elektromágneses hullámok, a fény
    Maxwell-egyenletek vákuumban ill. homogén közegben: integrális alak, differenciális alak, töltésmegmaradás,
    megoldás töltés- és árammentes térben: elektromágneses hullámok;  Fourier-felbontás, frekvencia, hullámszám, a fény polarizációja,
    fénysebesség vákuumban ill. homogén közegben, törésmutató, az elektromágneses hullámok spektruma
    elektromos és mágneses  egységek az SI-rendszerben
 

A tételcímek alá írt szavak csupán támpontot szeretnének nyújtani, de ez nem azt jelenti, hogy kizárólag azokat a fogalmakat kell tudni!


A felkészüléshez segítséget nyújthat például a következő ajánlott irodalom (természetesen  ezekből a megfelelő részek):

        Budó Ágoston: Kisérleti Fizika I. és II. (régi)
        Az előzőhöz hasonló, de újabb könyv: A fizika alapjai, Szerk.: Erostyák János és Litz József, Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 2002
        Budó Ágoston: Mechanika (elméleti)
        SH Atlasz - Fizika
        R.P. Feynman: Mai fizika (sorozat) (általában véve elsősorban ezt ajánlom)

Jó felkészülést!

A vizsgák időpontja és helye megtalálható lesz majd az ETR honlapon !!!         (etr.elte.hu)
A vizsgák reggel írásbeli feladatokkal kezdődnek. Az jöhet szóbelizni, aki ezen egy minimális eredményt elér. A szóbelin mindenki két tételt húz.

Budapest, 2005. május 24.                             Kürti Jenő