1. Ütközések
tömegpontok ütközése, összetett testek ütközése,
rugalmas ütközés, rugalmatlan ütközés,
speciális példák
2. Részecskék szóródása
térszög, differenciális- és
teljes szórási hatáskeresztmetszet, szóródás
merev gömbön, Rutherford-szórás
3. Viriáltétel
homogén k-adrendű fv-ek, Euler-tétel,
viriáltétel, spec. esetek (k=2, k=-1), viriáltétel
a kémiában
4. Merev testek kinematikája
haladó és forgó mozgás,
egy pontban rögzített merev test, forgatási operátor,
szögsebesség vektor, merev test lendülete, perdülete,
mozgási energiája;
5. Tehetetlenségi nyomaték
tenzor - mátrix, tehetetlenségi ellipszoid,
Poinsot-szerkesztés, sajátvektor - sajátérték,
mátrix diagonalizálása, főtengelyek
6. Merev testek dinamikája
szabad forgás, forgások stabilizáló
hatása, pörgettyű, precesszió, giromágnesség,
Larmor-precesszió (NMR, ESR)
7. Rezgések összetevése
egyirányú rezgések összetevése,
erősítés - gyengítés, lebegés,
moduláció, merőleges rezgések összetevése,
Lissajous-görbék
8. Csatolt rezgések
spec. eset: 2 harmonikus rezgés összecsatolása,
normálrezgések, 2x2-es szimmetrikus mátrix diagonalizálása,
gyenge csatolás - erős csatolás, normálkoordináták
általános esetben,
példák (csatolt rugók, csatolt ingák, molekulák)
9. Deformálható testek sztatikája (rugalmas - rugalmatlan, összevonva)
alakváltozások leírása,
elmozdulás-mező, deformációs (nyúlási)
tenzor, homogén deformációk, erőviszonyok testek
deformációjánál, feszültségi tenzor,
Hooke-törvény,
rugalmas állandók (anizotróp-, izotróp közeg),
egyszerű példák (nyújtás, nyírás ...), rugalmas energia;
Képlékeny alakváltozások, Kristályos anyag deformációja:
rugalmas - rugalmatlan deformáció, nyújtási diagram, hiszterézis,
éldiszlokáció, csavardiszlokáció
10. Rugalmas deformációk dinamikája
a mozgásegyenlet általában
illetve izotróp közegre, 3D hullámegyenlet levezetése
izotróp közegre;
kiegészítés: különféle
első és második parciális deriváltak
(grad, div, rot, Laplace - azonosságok)
11. Hullámmozgás
hullámegyenlet 1 illetve 3 dimenzióban,
a hullámegyenlet általános megoldása Euler illetve Bernoulli szerint,
harmonikus hullámok, síkhullám valós illetve komplex leírása;
síkhullám jellemzői (frekvencia, hullámszám, sebesség, ... stb),
longitudinális - transzverzális hullám, interferencia,
haladó hullám - állóhullám;
hullámcsomag, fázissebesség, csoportsebesség, példák hullámmozgásra
12. Diffúzió
diffúziós egyenlet és az azzal
leírható folyamatok, kontinuitási egyenlet + gradiens
"hajtóerő" szerepe, példák, a matematikai megoldás
fő jellemzői
13. Folyadékok/gázok sztatikája
erőviszonyok nyugvó folyadékokban
ill. gázokban, Pascal tv-e, hidrosztatikai nyomás, felhajtóerő,
barometrikus magasságformula, kis illetve nagy nyomások
előállítása és mérése,
vákuumtechnikai alapok (részben irodalom önálló földolgozása)
14. Áramlástani alapfogalmak
sebességtér, áramvonalak, örvényvonalak,
áramlások csoportosítása (stacionárius
- időben változó, lamináris - turbulens, ...);
fluxus, cirkuláció, integrál-átalakító
tételek: Gauss-tétel, Stokes-tétel
15. Folyadékok/gázok dinamikája I
viszkozitás (belső súrlódás),
newtoni - nemnewtoni folyadékok, Navier-Stokes egyenlet, állapotegyenlet,
kontinuitási egyenlet; Bernoulli-egyenlet
16. Folyadékok/gázok dinamikája II
parabolikus sebességprofil, Hagen-Poiseuille féle
(kiömlési) képlet, Stokes féle (ellenállási) képlet,
Helmholtz-féle örvénytételek, példák az említettek alkalmazására;
áramlások hasonlósága, dimenzióanalízis, Reynolds-szám, áramlások stabilitása,
nemlineáris diffegyenletekkel leírható folyamatok néhány általános jellemzője;
17. Doppler-effektus
nyugvó forrás - mozgó megfigyelő, mozgó forrás - nyugvó megfigyelő, hangrobbanás, Mach-kúp, Cserenkov-sugárzás
18. Elektrosztatika vákuumban
elektromos töltés, Coulomb-törvény,
elektromos mező, erővonalak, fluxus, Gauss-törvény,
cirkuláció, potenciál, töltött gömbhéj,
henger illetve síklemez elektromos tere,
fémek elektrosztatikus mezőben, síkkondenzátor
Millikan-kísérlet
19. Magnetosztatika vákuumban
mozgó töltésre ható erő,
áramvezetők között ható erő, egyenes
vezető tere, Biot-Savart törvény, fluxus, cirkuláció,
Ampere-féle gerjesztési törvény, tekercs
20. Elektromos- illetve mágneses multipólusok
elektromos dipólus, kvadrupólus, ...,
multipólus saját elektromos tere illetve kölcsönhatása
külső elektromos térrel,
áramhurok saját mágneses tere
illetve kölcsönhatása külső mágneses
térrel, elektromos illetve mágneses dipólus összehasonlítása
21. Időben változó mágneses és elektromos mező
mozgási indukció, nyugalmi indukció,
Faraday-tv, önindukció, Lenz-törvény, örvényáramok,
transzformátor, generátorok, motorok, "eltolási áram"
22. Elektromos és mágneses mező anyagokban
elektromos polarizáció, E, D, dielektromos állandó;
mágnesezettség, B, H, mágneses permeabilitás, para-, dia-, ferromágneses anyagok
23. Maxwell egyenletek
Maxwell-egyenletek vákuumban ill. homogén
közegben: integrális alak, differenciális alak, skalár- és vektorpotenciál,
töltésmegmaradás, megoldás töltés- és árammentes térben: hullámegyenlet
24. Elektromágneses hullámok, a fény
elektromágneses síkhullám, Fourier-felbontás,
frekvencia, hullámszám, a fény polarizációja,
fénysebesség vákuumban ill. homogén közegben,
törésmutató, az elektromágneses hullámok spektruma
A tételcímek alá írt szavak csupán támpontot szeretnének nyújtani, de ez nem azt jelenti, hogy kizárólag azokat a fogalmakat kell tudni!
A felkészüléshez segítséget nyújthat például a következő
ajánlott irodalom (természetesen ezekből a megfelelő részek):
Budó Ágoston:
Kisérleti Fizika I. és II. (régi)
Az előzőhöz hasonló, de három újabb könyv:
- A fizika alapjai, Szerk.: Erostyák János és Litz József, Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 2002
- Fizika I, Szerk.: Erostyák János és Litz József, Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 2005
- Fizika II, Litz József, Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 2005
Budó Ágoston:
Mechanika (elméleti)
SH Atlasz - Fizika
R.P. Feynman: Mai fizika
(sorozat) (általában véve elsősorban ezt ajánlom)
Jó felkészülést!
A vizsgák időpontja és helye megtalálható lesz majd az ETR honlapon !!!
(etr.elte.hu)
A vizsgák reggel írásbeli feladatokkal kezdődnek.
Íme itt van néhány mintafeladat.
Az jöhet szóbelizni, aki ezen egy minimális eredményt elér.
A szóbelin mindenki két tételt húz.
Budapest, 2006. május 24. Kürti Jenő